Befagyott váll szindróma
Sziasztok,
Mint azt sokan tudjátok, az augusztus a próba hónapom. Megnéztem, hogyan bírja a testem a heti 5 nap munkát a szalonban és mellette az itthoni privát masszázsokat. Nem jól. Sajnos ma le kellett mondanom több klienst is, mert a reggeli kv-mat is csak bal kézzel tudtam elkészíteni és meginni.
Amikor fájdalommal jár a karod bármely irányú felemelése, akkor nagy valószínűséggel begyulladt a váll ízületed. Ez történt velem is, a kéztő alagút szindróma mellé (ezt egy másik bejegyzésben taglalom majd) kaptam okoztam magamnak egy befagyott vállat is.
A befagyott váll szindróma általában a vállízületet érő stressz hatására következik be, és általában a vállat övező izmok sérülése miatt alakul ki. Az izmok leggyakoribb sérülése a tapadási helyen kialakuló íngyulladás, és /vagy az ín szakadása. A vállízületet mozgató négy fő izom (az ún. „rotátor köpeny”) közül leggyakrabban az ún. tövis feletti izom ina károsodik, nem véletlenül. A tövis feletti izom ina ugyanis a vállcsúcs és a felkarcsont feje közt fut. Ahányszor felemeljük a karunkat, közelebb kerül egymáshoz a vállcsúcs és a felkarcsont feje, és az utóbbi hozzáütődhet az ínhoz. Ha rendszeresen emelgetjük a karunkat (pl. labdasportok, fodrászok stb.), a folyamatos „stressz” hatására hosszú távon sajnos könnyen begyulladhat az ín. (I. kép)
Még veszélyesebb a helyzet akkor, ha a helytelen testtartás (pl. hanyagtartás, előre eső vállak) miatt a felkarunk befelé fordul. Ilyenkor ugyanis a kar emelése közben, még közelebb kerül egymáshoz a vállcsúcs és a felkarcsont, így szinte elkerülhetetlen az ín sérülése. Többek közt ez az oka annak, hogy befagyott váll sokkal gyakrabban alakul ki olyan embereknél, akiknek rossz a testtartása, különösen akkor, ha olyan sportot űznek, esetleg olyan munkát végeznek, amelynek során gyakran
Egy kis anatómia
A vállöv csontos vázát a lapocka (scapula), a kulcscsont (clavicula) és a felkarcsont (humerus) biztosítja. A lapocka a mellkas hátulsó falához, a kulcscsont pedig az elülső részhez simul. Három ízület tartozik a vállövhöz:
- glenohumeralis ízület, azaz a felkar (humerus) és a lapocka (scapula) ízesülése. Ezt az ízületet nevezzük vállízületnek, és a kar mozgásai voltaképp itt jönnek létre
- acromioclavicularis ízület, azaz a lapocka és a kulcscsont találkozása. Ez az ízület óvó, védő tetőt alkot a vállízület fölött, alatta egy folyadékkal teli zacskó (subacromialis bursa) található, amely kipárnázza a két ízület közti teret. E védelemnek egyébként fontos szerepe van, más érzékeny képletek mellett itt fut ugyanis a tövis fölötti izom (m. supraspinatus) ina is
- sternoclavicularis ízület, azaz a szegycsont és a kulcscsont ízesülése. Ez az egyetlen pont, ahol ez a komplex struktúra, azaz a vállöv csontosan a törzshöz kapcsolódik. Közvetlenül ugyanis sem a lapocka, sem a felkarcsont nem érintkezik - legalábbis csontosan nem - a törzzsel. (II.kép)
Szeptembertől visszatérek a 4 napos munkahétre, így a kevesebb terhelés több szabad időpontot jelent Nektek. Mivel imádok veletek dolgozni, így igyekszem úgy alakítani az életem, hogy amikor szükségetek van rám, számíthassatok is rám. Sajnos nem tudom egyik napról a másikra megteremteni a tökéletes beosztást és az egyensúlyt a szalon és az itthoni munka között, de azon dolgozom szüntelenül, hogy minél hamarabb beálljak, arra ami a legjobb Nekem és Nektek is.
Köszönöm a mai klienseimnek a megértését!